Gyönyörű Barbie baba tortát csináltattunk neki abból a babából, amit karácsonyra kapott. (Emeletes tortát szeretett volna, de azt túlzásnak találtuk, ezért ez lett a kompromisszum.) Tényleg gyönyörű volt a torta, csak sajnos ehetetlen. Elvileg citromos-epres ízű lett volna, de gyakorlatilag csak a vajat éreztük, még a cukrot sem. Pedig eddig minden tortája olyan finom volt ennek a cukrász bácsinak... Na, mindegy, szerencsére Emmát ez nem zavarta. (A torta meg a kukában landolt, ami azért fura, mert nálunk kaja nem szokott kidobódni, legrosszabb esetben is a komposztra kerül vagy a jószágoknak.)
Szóval Emma annyi mindent kért a szülinapjára, hogy alig bírtam észben tartani és egyik délelőtt még a múlt héten nekivágtam a két legkisebbel, hogy beszerezzem az ajándékot. Hát nem kicsit taglózott le, hogy a lovas Barbie 17000 Ft és még az olcsóbbik változata is 8-9000 ft, korcsolyázó Filly pónit már nem találtam és azok az Icuri-picuri állatkák is, amit konkrétan szeretett volna Emma, azok is 8000 ft-nál kezdődtek.
De meglett a megoldás: éppen le volt árazva az extra hosszú hajú Disney Ariel, amilyet már régóta szeretett volna Emmus és ugye valami lovat szeretett volna, ezért egy akciós nagyobbacska pónit vettem még.
Nagyon örült mindkettőnek én meg annak, hogy örül, elégedett és a pénztárcánk sem ürült ki totálisan. :-)
Egyébként huncut volt ám, mert megleste a szekrényben az ajándékait. Igaz olyan magason voltak, hogy csak keveset látott meg belőle, de így is elég jól megsejtette a látottakból, hogy mit kap. Majdnem úgy járt mint én kb. 10 évesen amikor egy kék hajú babát néztem ki magamnak karácsonyra, meglestem és amikor megkaptam, akkor már csalódott voltam, mert elmaradt a meglepetés ereje. Ezt elmeséltem nekik és azóta tisztában vannak vele "a kék hajú baba legendája" kapcsán, hogy mit kockáztatnak azzal, ha túl kíváncsiak... :-)
Sajnos szegénykém pénteken már köhögve jött haza az oviból és szombaton alig evett-ivott, vasárnapra meg már be is náthásodott, így ezen a héten megint nem megy oviba. És persze a 6 éveseknek járó oltást is kicsit csúsztatjuk. Ennek mondjuk örül. :-)
Ja és még csütörtökön kapott egy új benti cipőt az oviba, mert a régi totál tönkrement. Hihetetlen milyen nőcis ez az Emma! Addig sírt-rítt, amíg meg nem vettem neki egy rózsaszínű, kövekkel, masnikkal díszített lakk, kopogós cipőt. És megcsodálta a tűsarkú, hegyes orrú női csizmákat is, és azt mondta, hogy nagy korában majd ilyet vegyek neki. :-) Ő a legnőcisebb az összes lányom közül. Múltkor még egy körömlakkot is kikunyerált, én meg nem tudtam neki ellenállni, mert egyszerűen el kell fogadnom, hogy ő ilyen és kész. Bár fogalmam sincs, hogy honnan örökölte, mert hogy tőlem nem, az tuti. :-) A férjem jól ki is akadt a körömlakkon, pedig igazán visszafogott volt, átlátszó, kicsit csillogós és össz-vissz 100 Ft. De neki az az elve és alapvetően egyetértek vele, hogy egy lány, egy nő önmagában, természetesen a legszebb. Igaza van! De mit csináljak, ha Emma nem így gondolja??? :-)))
És csak egy kis aranyos apróság még a végére:
Tegnap este amíg én zuhanyoztam az én drágalátos Győző fiam mellé befeküdt az ágyba Rebeka és Győző addig olvasott neki az egyik Anna és Peti mesekönyvből, amíg Rebeka el nem aludt (tegnap nem tudtuk rávenni Rebekát, hogy aludjon egyet délután, így már igazán fáradt volt.) Mire kijöttem a fürdőből, már csak annyi dolgom volt, hogy betegyem a kis manót az ágyába és odaüljek Lizi ágya szélére, mert ő azért még mindig igényli, hogy legyen valaki a szobájukban addig míg el nem alszik.
Mondtam is Győzőnek a puszi mellett, hogy de szuper, majd ha megszületik Félix, ő fogja altatni Rebekát... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése